Miért érdemes Barcelonába utazni?
Barcelona a katalán főváros, Madrid mindenkori vetélytársa a Besós és a Llobregat folyók közötti mintegy 10 km hosszú és 4-6 km széles földközi tengerparti síkságon terül el, amelyet észak-északnyugat felől a Collcerola-hegyvonulat határol. Ennek legmagasabb pontja a Tibidabo (532 méter). A hegység lankáin több egykori falu helyezkedik el, ezek most Barcelona északi kerületeihez tartoznak, de magában Barcelonában csak egyetlen kiemelkedés van: a Montjuich (213 méter), a város „Gellért-hegye”.
Az északi szelektől védő hegyvonulatnak köszönheti Barcelona enyhe éghajlatát, a 16 C-os átlaghőmérsékletet. Barcelona óvárosa a kikötő közelében terül el. A szárazföld felőli határát a lebontott városfalak helyén húzódó széles körutak képezik. A püspöki székhely, egyetemi, ipari- és kikötőváros lakossága 1,8 millió, a folyamatosan egybeépült elővárosokkal együtt megközelíti a 4 milliót.
Barcelonai városnézését a Rambla körútrendszer és a kikötő által határolt Óváros-belváros délkeleti sarkán, a kikötőnél kezdje, a messziről feltűnő Kolumbusz-szobornál. Ide az Estación de France pályaudvaron leszállók is könnyen eltalálnak, s metróállomás is van. A Gótikus negyed a Taber-hegyen, a Katedrális körül terül el. Ez volt az i.e. III. századtól fejlődő Barcelona városmagja. Védelmére még abban a században a rómaiak 1270 méter hosszú, 9 méter magas, 78 toronnyal és bástyával megerősített városfalat építettek ki. A 718-901 közötti mór uralom nem sok emléket hagyott itt maga után, annál több műemlék hirdeti ma is a középkori Barcelona dicsőségét.
A Katedrális a vallási, a Nagy Királyi Palota az államélet központja volt. Közelükben épültek a közhivatalok és a paloták. A XVI. században Barcelona a kikötő felé terjeszkedett, a gótikus városközpont elnéptelenedett, s csak 1837 után kezdték meg a műemlékek okos helyreállítását. Azóta a Gótikus negyed művészeti és turistaközpont. A Barcelona fölé magasodó Montjuich a nagyváros Gellért-hegye, s egyben Városligete, a Gótikus negyed után a második fő attrakció. Induljon el a Gran Via de les Corts Catalanes és az Avinguda del Paral-lel metszéspontját kijelölő Placa d’Espanyától, amelynek közepét az Isten áldotta Spanyolország-emlékmű jelöli ki. Itt áll az egyik bikaviadal-aréna, míg a másik, a Monumental, a sugárút másik végén. Az Avinguda del Paral-lel metróállomástól mindjárt tovább is mehet Barcelona északi, északnyugati városrészeibe, ahol Antoni Gaudi (1852-1926) neves katalán építész, a modernismo, a neogótikát a szecesszió szabad formálásával egyesítő irányzat nagy mestere. Gaudi-műveket (Calvet-ház, Milá-ház, la Sagrada Familia, Güell-park) az UNESCO 1984-ben a világörökség részévé, az emberiség kulturális kincsévé nyilvánította.
További utazási célpontok Spanyolországban
